Elhatározva a létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szólói 2011. évi CLXXV, törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
- Az egyesület adatai
Az egyesület neve: Teremtő Tudat Híveinek Hipnózisgyakorló Világközössége
- Az egyesület rövidített elnevezése: Hipnózisgyakorlók Világközössége 3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Word Cornmunity of the Hypnosis Practicers of Creative Mind
II.
Az egyesület célja, tevékenysége
- Az egyesület célja: A Teremtő Tudatnak és rajta keresztül a Világmindenségnek a hipnózis gyakorlása, terjesztése és oktatása útján történő megismerése és az azzal való együvé válás.
- A Közösség Hitelvei
2.1. Mindannyian hisszük, hogy a Világmindenséget a Teremtő Tudat alkotta meg, amely magából a Világmindenség megteremtéséhez és örökös fejlődéséhez szükséges információt kibocsátotta.
2.2.Mindannyian hisszük, hogy az élőlények fejlődéséhez szükséges információ kódolva van egyéni és közösségi szinten is, amelyet a DNS hordoz magában.
2.3Mindannyian hisszük, hogy a hipnózis útja — amely az egyéni és kollektív tudat teljessége megismerésének eszköze -, juttathatja el az emberiséget a Teremtő' Tudat megismeréséhez és ezáltal egy teljesebb, békésebb harmonikusabb, mentálisan és fizikailag egészségesebb élet megvalósításához.
2.4. Mindennek következtében mindannyian vállaljuk, hogy egyéni és kollektív tudatunk folyamatos fejlesztése, annak a Teremtő Tudathoz és a Világmindenséghez történő kapcsolódása útján hozzájárulunk a Világmindenségben tapasztalható mentális és fizikai szenvedés csökkentéséhez, illetve kiküszöböléséhez, saját és közösségeink jóléténének, békéjének és harmóniájának fejlesztéséhez és erősítéséhez.
- Az egyesület tevékenysége: a közösség tagjai a hipnózis egyéni és közösségi gyakorlása, terjesztése és oktatás keretében kívánják a fenti célokat megvalósítani. Az egyesület hitelvi vezetői az oktatás keretein a fokozatosságot betartva, a tudat mélységeibe, misztikumába és teremtő erejébe lépcsőzetesen vezetik be a tagokat.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályokról
1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV.
Tagdíj
- Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. Az alaptagdíj összege évi 20.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 15 napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
Az alaptagdíjon túlmenően az egyesület elnöksége az azt önként vállaló tagok részére a tagdíj kiegészítését, valamint naptári évforduló annak emelését írhatja elő.
V.
A tagság
- Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
A tagsági jogviszony keletkezése
- Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szervakérelem beérkezésétöl számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát kővető S napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell átadni vagy megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VII.
A tagsági jogviszony megszűnése
- A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
- A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
- Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon Belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII.
A tagok jogai
- Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni, melyek közül a lépcsőzetesen megvalósuló oktatásra tekintettel a tagok a hitelvi vezető engedélyével vehetnek részt a következő fokozatú oktatásban
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
IX.
A tagok kötelezettségei
- Az egyesület tagja:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
- Az egyesület szervei
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
A Közgyűlés
A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve. 3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása; kivéve a tagdíj összegében való döntést
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása,
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása,
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik,
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ütés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ütést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal kővető időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tanok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem között napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
- Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
- A közgyűlés határozatképes, azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell
- A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
- A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kelt készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint — ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetőé teszi — képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és — ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg — a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület. nevét és székhelyét.,
b) a közgyűlés helyét és idejét,
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyv vezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a
nevét,
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat,
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástói tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
- A közgyűlés határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egy- szerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
- Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
- Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A közgyűlés a tisztségviselők megbízását 5 évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b/ visszahívással;
c./ lemondással:
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f/ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
16. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,
f/ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
g/ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
h./ a tagság nyilvántartása,
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele, és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
17. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
18. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja:
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll: vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Budapest, 2024. év május hó 21. napján
Jelen okiratot szerkesztettem és ellenjegyzem Budapesten, 2024. május 21. napján:
Dr-Mester Csaba ügyvéd
KASZ: 36065253
Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda
1082 Budapest, Üllői út 46. II/17.
Adószám: 18197220-1-42
Tel/fax: 303-6739