Hipnózis

hypnosis3A hipnózis szó görög eredetű, a hypnos (alvás) szóból származik, mert először úgy vélték, hogy egy alvásszerű állapotról van szó. A hipnotizáló személyt hipnotizőrnek nevezik. Ha egy személy saját magát hipnotizálja, akkor önhipnózisról, vagy autohipnózisról beszélnek, egyébként heterohipnózisról van szó. Így indukálja a hipnotizőr a hipnotikus állapotot. A végén a hipnózis alanya felébred. A hipnózis folyamán az alany szóbeli utasításokat, szuggesztiókat kap, amik a hipnózis után is működhetnek. Ez a poszthipnotikus szuggesztió.

A hipnózis fogalmára nem adható egyértelmű definíció, ugyanis a hipnózist kutató – vagy éppenséggel praxisukban alkalmazó – szakemberek körében (legalább) két ellentétes nézőpont uralkodik a jelenség lényegét illetően.

Az egyik értelmezés szerint a hipnózis egy sajátos állapot, nevezetesen egy a módosult tudatállapotok közül. A másik megközelítés ezzel szemben a két résztvevő – a hipnotizőr és a hipnotizált – kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, és nem fogadja el azt a hipotézist, hogy a hipnózis önálló állapot volna. A szabatos szóhasználatot tovább nehezíti az a tény, hogy – az „állapot versus kapcsolat” elméleti dilemmán túlmenően – gyakran alkalmazzák a „hipnózis” szót a hipnózis gyakorlati felhasználásra, a hipnoterápiára is.

 

Története:

Az elméletek szerint az emberek feltehetően már az őskorban alkalmaztak hipnózist. A kultikus cselekmények és a sámánizmus szertartásai részben önszuggesztióval magyarázhatók. Gyanítható, hogy véletlenül fedezték fel, és vallási háttere volt (meditáció, kultikus cselekmények).

Az első adatok, melyekben nagy valószínűséggel hipnózisól van szó, az ókori Egyiptomból maradtak fenn. Elsősorban állatmutatványaikban használták. A berlini Neues Museumban őrzött Westcar-papirusz arról számol be, hogy Dzsadzsa-manekh egy igen vad oroszlánt bírt rá arra, hogy engedelmesen kövesse. Ez a forrás kétségtelenül utal arra, hogy Egyiptomban már ismerték és alkalmazták az állathipnózist. Az emberre alkalmazott hipnózisról is lehettek már ismereteik. Dzsadzsa-manekh mellett Deda is élt az állathipnózissal, bár ő csak kacsákkal, libákkal és egy ökörrel mutatta be tudományát.

hypnosis5Annak a jelenségnek a gyökereit, amit manapság hipnózisnak nevezünk, a középkor végén, illetve az újkorban kell keresnünk.

A XVI. században Paracelsus az égitestek és a szervezet „delejes” kapcsolatáról beszélt. A gyógyításban fontosnak tartotta, hogy a megfelelő varázsigék mellett különböző ásványi gyógyszereket is alkalmazzon. Ezzel megvetette a „mineral magnetizmus” elméletének az alapját.

A magnetikus hatás elvét vette át és folytatta más irányban Franz Anton Mesmer (1720–1815). Látványos szeánszkon végzett csoportos gyógyításai (amely külsőségeiben emlékeztetett az exorcizmus szertartására) révén nagy ismertségre tett szert: ő tekinthető az első hipnózisiskola megalapítójának. Ennek ellenére gyakorlatából a verbális szuggesztió hiányzott: a terápiás hatékonyságot a titokzatos „mágneses fluidumnak” tulajdonította, amely a beteg teste fölötti kézmozgással („mágneses passzé”) átvihető a betegre. Ezt az animális mágnesességgel ('magnetismus animalis'; azaz a lélegző, lélekkel bíró lények mágnesessége) magyarázta, és mágneseket fektetett a páciensekre. Népszerűsége miatt a hipnózist sokáig mesmerizálásnak nevezték. Mesmert később többen is kritizálták, így Alfred Russel Wallace a frenológiai térképpel magyarázta a hipnózist, és Friedrich Engels mágnes nélkül hipnotizált egy 12 éves fiút.

Mesmer tanítványa volt Armand-Marc-Jacques de Chastenet Puységur márki (1721–1825). Ő kezdetben elfogadta mestere elméletét, de praxisából – szemben Mesmerével – hiányoztak a látványos elemek. Pácienseinél – akiknél verbális szuggesztiókat alkalmazott – az alvajárókéhoz hasonló magatartást tapasztalt, ezért állapotukat provokált szomnambulizmusnak nevezte el.

hypnosis4A XIX. században Franciaország vezető szerepre tett szert a hipnózis kutatásában olyan központokkal, mint Nancy (Ambroise-Auguste Liébeault, Hippolyte Bernheim) és Párizs (Jean-Martin Charcot). Sigmund Freud 1885-ben meglátogatta Jean-Martin Charcot-t Párizsban, ekkor felfigyelt Mesmer módszerére, és gyógyítás céljából maga is kipróbálta. Ez vált a hisztériáról készült tanulmányainak kiindulópontjává. Később felhagyott ezzel a módszerrel, és áttért a szabad asszociációra. Írásaiból kiderül, hogy továbbra is foglalkozott hipnózissal.

A hipnózist német nyelvterületen főként Oskar Vogt (1870-1959), és tanítványa, Johannes Heinrich Schultz (1884-1970) kutatta, és fejlesztette ki belőle az autogén tréninget. Később Klaus Thomas is végzett kutatásokat.

A főbb kutatók Amerikában Milton H. Erickson (indirekt hipnózis), Kroger és Dave Elman (autoriter hipnózis) voltak.

Nagy-Britanniában John Hartland a legismertebb hipnotizőr. Könyve, a Dictionary of Medical and Dental Hypnosis még ma is a brit hipnotizőrök hivatalos tankönyve.

Milton H. Erickson kifejlesztette a hipnoterápia módszerét, amiből több pszichológiai módszert is kidolgoztak.

A hipnózist története során sokszor szemfényvesztések kellékeként is használták. Erre talán legismertebb példa Thomas Mann Mario és a varázsló című kisregénye, melyben Cipolla, a mágus arra veszi rá Mariót, hogy csókot adjon neki, Mario a hipnózis alatt ugyanis szerelmét látja. A hipnózisra hivatkozva sok mai bűvész is él a szemfényvesztés különböző módszereivel.

Indukálása:

A hipnózis technikáiban közös, hogy az öntudatot kevés figyelmet igénylő feladatokkal foglalják le, és fokozatosan kikapcsolják. Így az öntudat elveszti vezető szerepét, a kritizálás képessége is korlátozódik, és a tudattalan közvetlenül megszólíthatóvá válik.

Az alanytól és a közelebbi körülményektől függ, hogy mi a legjobb technika. Kell, hogy az alany biztonságban érezze magát, és megbízzon a hipnotizőrben. A zene is segíthet. A hipnotizőr a szuggesztiókat többször is megismétli, vagy a szuggesztiók önmagukban is ismétléseket tartalmaznak. Ez szintén kedvez a hipnotikus transz elérésének. A testtartás lényegtelen; csak az kell, hogy az alany számára kellemes legyen.

Rendszerint a test ellazítását szuggerálják, direkt módon, vagy sorra ellazítva az egyes izomcsoportokat. Egy alternatív módszer szerint az egyébként öntudatlanul zajló folyamatokat használja fel. A megfelelő szuggesztiókkal az alany saját magának is bebeszélheti a hipnózist. Ennek a visszaszámlálás a legkedveltebb módja, amikor is az alany egyre inkább ellazul. A különféle technikákat kombinálják is.

A hipnózis tetszés szerinti mélységű lehet, ha nem ütközik az alany öntudatlan ellenállásába. Ezzel együtt csökken a kritizálás képessége

 

A hipnózis feloldása:

 

A felébredéshez szuggesztiókkal állítják helyre az eredeti tudatállapotot. Egyes szuggesztiókat ellenszuggesztiókkal oldanak fel. A felébredés rendszerint gyorsabb, mint az indukálás, de nem szabad elsietni vagy elhagyni. Ha az alany szervezetének nincs elég ideje az átálláshoz, akkor annak fejfájás lehet az eredménye, mert a szervezetnek vissza kell állítania a keringési rendszer szokásos értékeit. Ha a hipnotizőr nem szuggerált amnéziát, vagy nem volt mély a hipnózis, akkor az alany mindenre emlékezni fog.

 

Ha a hipnózist nem oldották fel rendesen, akkor újra kell hipnotizálni az alanyt, és rendesen feloldani.

 

Hipnotizálhatóság:

A hipnózis kutatásában nem mellékes szempont, hogy valaki mennyire hipnotizálható. Az egyes emberek különböznek abban, hogy adott körülmények között mennyire mélyen hipnotizálhatók; az emberek tíz százaléka könnyen hipnotizálható. Csak az emberek öt százaléka nem hipnotizálható, vagy nem szabad hipnotizálni, így például a pszichiátriai betegek, a súlyos személyiségzavarosok, illetve azok, akiknek gyenge a szívük, vagy sokkhatás, erős gyógyszer, alkohol vagy drog hatása alatt állnak. A vakok és a siketek korlátozottan hipnotizálhatónak számítanak.

 

Alkalmazásai:

hypnosis6Hipnoterápia:

A fő alkalmazási terület a hipnoterápia. Hatásosságát tudományosan is bebizonyították, és elismerték. A folyamat mágneses rezonanciás vizsgálattal (MRI) és elektro-enkefalográfiával (EEG) is nyomon követhető.

 

Önhipnózis

Ha az alany önmagát hipnotizálja, akkor önhipnózisról beszélünk. Az önhipnózis jellegében a meditációhoz hasonló. Nem nehezebb elérni, mint mással hipnotizáltatni, bár mindkét szerepet egyszerre kell vállalni. Önhipnózissal nem lehet olyan mély hipnózist elérni, mint egyébként, mert az öntudat egy része a hipnózis külső struktúrájával foglalkozik. Megfordítva, a nem mély hipnózis segítséggel végigvitt önhipnózisnak tekinthető.

 

Üres hipnózis

Üres hipnózis esetén az indukálás után az alany nem kap több szuggesztiót egészen addig, amíg a hipnózist fel nem oldják, vagy alvásba nem megy át. Az alany magát az állapotot élvezi. Ez a meditációhoz hasonló állapot önhipnózissal is elérhető.

 

 

Hipnoanalízis

A hipnoanalízis a klasszikus pszichoanalízis segédeszköze. A transz fókuszálhatja a figyelmet, anyagot nyújtat az elemzéshez (például regresszióval), vagy csökkentheti az ellenállást az új felismerések ellen.

 

The Betst bookmaker bet365 Review
How to register at bookamkersHere

A tanfolyamainkra jelentkezés előtt kérjük elolvasni a következőket:

Tisztelt látogató! A honlap teljes tartalmának megismerése javasolt, ugyanakkor és mielőtt rátérne, tájékoztatjuk a képzésre és vagy a hipnózis valamely módját igénybe venni kívánó érdeklődőt, a hipnózis vagy hipnoterápia képzés önmagában nem került besorolásra szakképesítésként, ennek okán nem igényel és így a felkínált képzéseink nem adnak OKJ szerinti vagy felsőfokú, sem ráépülő egészségügyi szakképzettséget. Ugyanakkor a megszerzett ismereteket tanúsítványban igazoljuk. Mindezekből következik, hogy a hipnózis vagy hipnoterápia önmagában szolgáltatva nem minősül orvosi gyógymódnak, sem pszichoterápiás eljárásnak. Ennek jelentősége abban van, hogy nem kínáljuk fel a képzést szakképzettséget adó képzésként, így a képzésen sikeresen résztvevő későbbi lehetséges szolgáltató, nem kínálhatja fel egészségügyi szolgáltatásként, mint orvosi gyógymód. Kizárólag a személy komfortérzetének, a személy fizikai közérzetének, az életminőségének javítására irányulóan lehetséges szolgáltatni még olyan esetben is, amikor egy meglévő panasz csökkentésének egyik lehetséges alternatívájaként kívánja az érdeklődő igénybe venni. Fontos információ, hogy a képzésre történő jelentkezés és vagy a szolgáltatásra érdeklődés alap feltétele, hogy az érdeklődő magát egészségesnek vallja, nem állhat cselekvőképességet korlátozó intézkedés alatt, ugyanakkor fennálló betegség esetén kérje ki kezelőorvosának előzetes véleményét.